szantomihaly
szantomihaly
Men
     
E.mail cmem

szanto.mihaly@zmne.hu

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hrlevl hallgatimnak
E-mail cm:

Feliratkozs
Leiratkozs
SgSg
     
A Magyar Honvdsg a kiegyezs utn
     
MH 1867-tl
     
A hadmvszet fejldse a francia forradalomtl a XIX. szzag vgig.
A hadmvszet fejldse a francia forradalomtl a XIX. szzag vgig. : Hadmvszet fejldse a XIX. szzad msodik felben

Hadmvszet fejldse a XIX. szzad msodik felben

  2007.10.10. 13:36

Az sszellts igyekszik bemutatni az ipari forradalom hatst a hadgs fejldsre, a korban jtszd legfontosabb hbork tapasztalatait, s a katonai elmlet vltozst

 

Hadmvszet fejldse a XIX. szzad msodik felben

Az ipari forradalom eredmnyei s hatsa a hadmvszetre.

A XIX. szzad els felben Nyugat-Eurpban ltalnoss vlt a tks termelsi md, kibontakozott az ipari forradalom. Az ipari forradalom eredmnyeknt fontos technikai vltozsok trtntek a kohszatban, a fmfeldolgozsban, nagy lendletet vett a gpgyrts, megszilrdult a gpi nagyipar. A fa s a vas vgrvnyesen tadta helyt az aclnak. Az ipar nvekv energia szksglett j energiaforrsok elgtettk ki. Klnsen az elektromossg terjedt gyorsan. A robbanmotor feltallsa jabb lkst adott a kibontakozsnak. A mezgazdasg is rohamosan fejldtt. Fokozatosan gyorsult a gpek, a gzeke, a kultivtor, a vet-, arat- s csplgpek elterjedse. Megindult a kemizls, nvekedet a vetsterlet s a nvnyek termshozama, jobb llatfajtkat tenysztettek. Mindez a termels jelents nvekedst eredmnyezte, ami demogrfiai robbanst idzett el. A gzgp alkalmazsa nyomn ugrsszeren fejldtt a szllts. A szzad vgre Eurpt behlztk a vastvonalak. A vasti szllts jelentsen megnvelte a hadseregek mozgsi, manverezsi s elltsi lehetsgt.

Az ipari forradalom ugrsszer fejldst hozott a haditechnikban is. A szzad kzepn elterjedt fegyvereket csakhamar felvltottk a htultlt, vontcsv, gyts puskk. Ezek kzl legjelentsebbek a porosz Dreyse s a francia Chssepot voltak. Az elbbi ltvolsga 700, az utbbi 1300-1500m tzgyorsasguk 5-12 lvs/perc volt. A gyrfst lpor feltallsa elvezetett a tltnytras ntlt, kisebb rmret flautomata puskk, majd a gppuskk elterjedshez. A tzr technika is gyorsan fejldtt, 1850-ben mg az elltlt bronz- s rzgyk 1000m-es ltvolsggal alkottk a lvegek tbbsgt. A szzad vgre elterjedtek a huzagolt, htultlt, gyorstzel lvegek, melyek 2-11 lvs/perc tzgyorsasggal s 3-3,5km-es ltvolsggal rendelkeztek. Megjelentek az aknavetk (1-1,5km) s a nehzlvegek (6-11km) is. A gyorstzel lvegeket optikai irnyzkkal s robbanlvedkkel lttk el. A tvr s a tvbeszl, az sszekttets j tvlatait nyitotta meg. Megknnytette a vezetst, lehetv tette az nll irnyokban tevkenyked seregtestek folyamatos irnytst, egyttmkdst. A nagy mennyisg fegyvert ellltani kpes gpi nagyipar ltrejtte, a mezgazdasgi termels felfutsa s az azt kvet demogrfiai hullm megteremtette a millis tmeghadseregek kialakulsnak feltteleit.

Eurpa fbb llamaiban bevezettk az ltalnos hadktelezettsget, a hadseregek bkeltszma elrte a tbb szzezer ft, amelyet hbor esetn tbb milli kikpzett tartalkossal egsztettek ki. A hadseregekben tovbb tkletestettk a szzad els felben meghonosodott hrmas, ngyes szervezsi rendszert, vagy a kett kombincijt. A hadtest szervezeti keretei llandsultak s ltalnoss vltak. A fegyvernemek kzl a gyalogsg szerepe tovbb fokozdott, mert a tz ereje jelentsen megntt, mozgkonysgt pedig a vasti szllts szmotteven megemelte. A gyorstzel lvegek s a sorozatlv fegyverek elterjedse, mr ekkor elre vettette a lovassg szerepnek vrhat cskkenst. A klnbz lvegek hattvolsgnak s rombol hatsnak ugrsszer emelkedse viszont mr jelezte, hogy a tzrsg a siker kivvsnak egyre inkbb meghatroz fegyvernemm vlt. A tmeghadseregek elterjedse s a haditechnika rohamos fejldse szksgess tette a mszaki, hrad- s ellt csapatok kln egysgekbe, alegysgekbe val szervezst s rendszerestst a hadtestek, hadosztlyok, ezredek llomnyban

A fejldssel prhuzamosan egyre bonyolultabb vlt a hadseregek vezetse is. A hadvezr egymaga nemcsak hborban, de mr bkben sem volt kpes a sokoldal feladattal megbirkzni. A krlmnyek megkveteltk egy olyan nll szerv ltrehozst, amely bkben s hborban egyarnt kpes a millis tmeghadseregek szervezsi, kikpzsi, mozgstsi, alkalmazsi s elltsi problmit megoldani. gy alakultak ki- hossz trtnelmi fejlds eredmnyeknt- a XIX. szzad msodik felnek elejn a mai rtelemben vett trzsek, illetve vezrkarok.

Hadmvszet a korban lezajlott fontosabb hborkban

Az j tpus fegyverek megnvekedett lehetsgei s a vltozst kvetni nem tud hadmvszeti elvek csakhamar ellentmondsba kerltek, melynek els jelei az szak-amarikai polgrhborban (1861-65) mutatkoztak meg. 1863-ban Gettysburg mellett a dliek hrom kilomter szlessgben 150 lveg elkszt tze utn az ttrs kiknyszertse rdekben 15000 katont indtottak szuronyrohamra, de az szakiak lvegeinek s az 1000m hatsos ltvolsggal rendelkez Springfield-puskik sszefogott tzben a roham percek alatt sszeomlott. A zrt oszlopokkal megismtelt rohamok 10 ezer halottat s sebesltet kveteltek minden eredmny nlkl. A jl szervezett tz vget vetett a zrt oszlopok tmegrohamainak. Ms megoldsra volt szksg: cskkenteni kellett a tmad harcrend sebezhetsgt, meg kellett bontani a tl nagy clpontot, mutat oszlopokat s megoldani a vd tzfegyvereinek lefogst. Kialakult a laza lnc alakzat, s kisebb, szzad erej oszlopok kombincijra pl j harcrend.

A vltozs szksgszersgt kezdetben, Eurpban nem ismertk fel, de az 1866-os porosz-osztrk hbor itt is vget vetett az oszlopharcszatnak. Ezt bizonytotta az 1866. jlius3-n lezajlott kniggratz-sadowai tkzet. A rsztvev erk kzel egyenlk voltak (poroszok: 221000 f s 924 lveg, osztrkok: 215000f 770 lveg). Az tkzet sorst a porosz htultlt Dreyse puskk dntttk el, melyek tzgyorsasgban s ltvolsgban is lnyegesen fellmltk az osztrk elltlt Lorenz puskkat. Az osztrk zrt tmegek szuronyrohama megtrt a htultlt fegyverek tzben. Az 1. hadtest pl. Hsz perc alatt 10 ezer halottat hagyott a harcmezn. Az tkzet tletet mondott nemcsak a zrt nagy clpontot mutat harcrend, hanem az elltlt fegyver fltt is. Klns figyelmet rdemel a vasti szllts: a felvonuls s a sztbontakozs mindssze hrom htig tartott. A poroszok ez id alatt 197 ezer katont, 50 ezer lovat, s ezek teljes fegyverzett s felszerelst szlltottk a dli hatrra. Ez vast nlkl elkpzelhetetlen lett volna.

A hadmvszetben gykeres fordulatot indtott el az 1870-71. vi porosz-franci hbor. E hborban Poroszorszg a nmet egysg teljes megteremtsrt, Franciaorszg pedig megakadlyozsrt kzdtt. A hbor kezdetre a poroszok 484 ezer ft s 1584 lveget, a francik 300 ezer katont s 900 lveget vonultattak fel, ezen tl mindkt fl tbb szzezer kikpzett tartalkossal rendelkezett. A felek hadszati tervei eltrtek a szzad eleji sszpontostsi elvektl. Mg Napleon tkzetei nhny ngyzetkilomteren zajlottak le, Helmuth von Moltke (1800-1891 tbornagy a porosz vezrkar fnke) hadseregei 140, a francik 200km szles arcvonalon bontakoztak szt. Felismertk, hogy a tbb szzezres hadseregek mkdshez trre van szksg. A porosz erk augusztus3-n kt irnyban kezdtk meg elretrsket- Tbb sikeres tkzet utn a hnap vgre a francia seregeket Metznl s Sedannl krlzrtk, majd ez utbbi szeptember2-n, az elbbi oktber28-n kapitullt. Alig egy hnap alatt a felek tz jelents tkzetet vvtak. A poroszok tbb mint 250 ezer ellensges katont kertettek be, s ezzel gyakorlatilag Franciaorszg elvesztette regulris haderejt. Korbban a hasonl esetek a gyzelmet jelentettk. Most viszont szeptember4-n Prizsban kztrsasgi kormny alakult, mely vllalkozott a hbor folytatsra. A fegyver- s lszergyrak fokozott temben dolgoztak, a vast biztostotta a gyors szlltst, utnptlst. Tovbbi 300 ezer ember behvsra s felszerelsre volt lehetsg. A htorszg teht ptolta az els vesztesgeket. A hbor fbb jellemzi, s a felek ltal felvonultatott erk-eszkzk szma messze fell mlt minden addigit.

Moltke seregei a hatrtl Sedanig 350km-t nyomultak elre, a harctevkenysgek terlete teht szlessgben s mlysgben tbbszrsre nvekedett. A hadvezrek az erk-eszkzk hadszati szttagolsra trekedtek, megrizve a slykpzst. Mindez megkvetelte a szleskr manverezst. A hadszntr kiszlesedse nehz feladat el lltotta a vezetst. Moltke hreszkzk hinyban kptelen volt a hadseregek folyamatos vezetsre, ezek az elre meghatrozott terletig jformn nllan,- mint kiltt nyilak- tevkenykedtek. A haditevkenysg trbeli kiterjedshez a vast is, mely lehetv tette a nagy katonatmegek szlltst, gyors sszpontostst s az anyagi eszkzk utnptlst. A hborban megvltozott az tkzetek helye s szerepe is, ezek nem egy ponton keletkeztek, hanem sztszrtan, egyms utn vagy egyms mellett, egy idben tbb ponton is. Ez vezetett el a hadmvelet kialakulshoz, mely alatt a kzs elgondols alapjn egy meghatrozott cl elrsre, egyms utn vagy egy idben vgrehajtott tbb tkzet sszessgt rtettk. Az tkzetek ugyanakkor elhzd tzcsapsokk alakultak t, a vd fl nem vrta be a teljes sztveretst, hanem visszavonult, majd htsbb terepszakaszon jabb tkzetre knyszerttette a tmadt. A fegyveres kzdelem teht nem egyhelyben folyt, mlysge is kintt a harcszat kereteibl. A hadtest, mint nll ktelk a hadmveleti feladatok elltsra kevsnek bizonyult, ezrt megjelentek az un. tbori hadseregek.

Az ellensgre val rhats feszkzv- az emberi izomer helyett- vgrvnyesen a tz vlt. A vesztesgek 90%-t mr lfegyverek okoztk. A hadmvszet a tzfegyverekkel val pusztts korszakba lpett. Ezzel egytt kialakult –a vezets akarata ellenre- a csatrlnc harcrend, melyet a harcosok az ellensg tzhatsnak cskkentsre rendszerint futlpsben vettek fel. A puskatzben a zrt rend megsznt s j mozgs nemek keletkeztek, a futs, szkells s a kszs.

Katonai elmletek a XIX. szzad msodik felben

A trsadalom gazdasgi, politikai viszonyai alakulsnak, a termels megnvekedsnek s a tmeghadsereg elterjedsnek hatsra gykeres vltozsok trtntek a hadmvszetben. Nmetorszg nemcsak a haditechnika fejlesztsben, hanem a hadtudomnyban is maga mg utastotta a szzad elejn mg vezet francia s orosz katonai iskolt. A hbork j jelensgeit elsk kztt a nmet katonai teoretikusok –Moltke, Schlichting, Schlieffen s msok –ismertk fel, akik a jv hborjnak jellegt klnbz mdon hatroztk meg. Valamennyien felismertk azonban a tmeghadseregek jelentsgt. Egyesek gy vltk –mint pl. Moltke -, hogy a hbor vekig tarthat, hiszen a rszt vev hatalmas tmegek miatt a gyzelmet egy-kt hadjratban mr nem lehet kivvni. A tbbsg azonban a tmeghadsereg s az j, puszttbb tzfegyverek megjelenst gy rtkelte, hogy a hbor minden vonatkozsban kegyetlenebb lesz, ezrt nem tarthat hossz ideig. Tovbbra is jelents szerepet tulajdontottak a dnt csatnak, melyet hadjrat keretben tartottak clszernek. Hadjrat alatt rtettk az egysges elgondols alapjn indtott haditevkenysgek sszessgt, amelyek hadszati clok elrshez vezettek. A hbor kezdetn indtott hadjrat cscspontjnak a dnt csatt tekintettk, amelyben a ferk tkztek meg, kimeneteltl a vgs gyzelem elrst remltk. Nem vettk kellen figyelembe azt a tnyt, hogy a felvonultatott millis hadseregeket, nem lehet egy ponton sszpontostani, a harcmez szksgszeren tbb szz kilomterre nvekedett. Ilyen krlmnyek kztt pedig s gyzelem egy dnt csatban vagy hadmveletben nem vvhat ki.

Helmuth Karl von Moltke tborszernagy az osztrk-porosz s a porosz-francia hbor gyztese. Clausewitz tantvnynak, tartotta magt, de nem volt teoretikus, megmaradt vezrkari fnknek. Tevkenysge sszeforrt a porosz vezrkar kialakulsval, melyet kt rszre osztott. Az un. nagy vezrkarra, ami a hbor egszvel foglalkoz csoport volt. Feladat krbe tartozott a katonai elmletek kialaktsa, a hbor elksztse, a hadszati tervek kidolgozsa, a fegyveres erk hadszati vezetse. A csapatvezrkar feladata a csapatok kikpzsnek irnytsa, hborban a csapatvezets s az egysgek elltsval kapcsolatos gyek intzse volt. Moltke a hbort Clausewitztl eltren nem a politika folytatsnak, hanem rk jelensgnek tekintette. Az volt a vlemnye, hogy a politika csak a hbor megkezdst idzi el, s cljt hatrozza meg, a harccselekmnyek kezdetvel a hbor menetnek tovbbi irnytsa a katonai vezets kezbe kell, hogy kerljn. Mint rta: „A politiknak a hadmveletbe nem szabad beleszlnia”.

A kor kimagasl katonai szakrja Schlichting Sigismund von Wilhelm (1828-1909) nmet tbornok volt. Clausewitzhez hasonlan a fejldst dialaktikusan szemllte. Trtnelmi rdeme abban van, hogy a XIX. szzad hadmvszett elemezve bebizonytotta a fejldst. A hadszatrl azt tartotta, hogy vltoz tudomny, mely a kor viszonyaitl, a hadvisels eszkzeitl s az llam politikai rendszertl fgg. A hadmvszet vltozst a kultra, a vast s a mutak hlzatnak fejldsbl, a tvbeszl megjelensbl, a fegyverek tkletesedsbl s az ltalnos hadktelezettsg bevezetsbl vezette le. A fejlds valdi alapjt a termel erk vltozst nem ismerte fel. A hbork tapasztalatai alapjn megklnbztette a hadmveletet az tkzettl s az tkzetet a harctl. Felismerte, hogy fegyveres kzdelem mretei kinttek a harcszat kereteibl, s kialakult a hadmveleti mlysg. Nagy rdeme a tallkozharc elmletnek kidolgozsa, melyet megklnbztetett a tmadstl.

A korszak legfontosabb hadmvszeti tapasztalatai

A XIX. szzad msodik felben az ipari forradalom gyzelme nemcsak a kapitalizmus gazdasgi s politikai arculatt alaktotta t, hanem a hadsereg s a hadvisels anyagi-technikai bzist is. A haditechnikban a lfegyverek s a tzrsg ugrsszer fejldsvel a hadmvszet a tzfegyverekkel val pusztts korszakba lpett. A nehzipar, a gpgyrts, a vast, a mezgazdasg s a npessg gyors nvekedse a hbork megvvsnak j feltteleit teremtettk meg. A htorszg elkerlhetetlenl a hbor anyagi bzisv vlt. ltalnosan elterjedtek az lland szervezet tmeghadseregek, amelyeknek f fegyverneme a gyalogsg maradt, de egyre nagyobb szerepet kapott a tzrsg. A lovassg szerepe fokozatosan cskkent, ugyanakkor a szakcsapatok (feldert, mszaki, hrad stb.) s ellt szervezetek (szllt, egszsggyi stb.) eredmnyes tevkenysge a siker elengedhetetlen felttelv vlt.

A korszak hborinak f sajtossga, hogy a fegyveres tevkenysg terletnek szlessge s mlysge- a napleoni korhoz viszonytva –tbbszrsre nvekedett. A gyzelmet mr nem lehetett egy dnt csatban kivvni, a hadszati cl elrshez tkzetek sorozatra volt szksg. Meghosszabbodott a harctevkenysg idtartama, megszletett a hadmvelet s hatrozottabb vlt a manverezs. Elterjedt s ltalnoss vlt az irnyokban mkd hadseregek tevkenysge els temnek (kzelebbi feladatnak) elzetes megtervezse. A tovbbiakban csupn elrend clt hatroztak meg szmukra, mert a hadszati vezets technikai eszkzk hinyban mkdsk folyamatos befolysolsra kptelen volt. Kialakultak illetve tovbb fejldtek a hadszati vezets fels szervei (nagy vezrkar), valamint a csapatvezets feladatait ellt, fegyvernemi s szaktiszteket is magukba foglal trzsek.

A harcszatban is megfigyelhet nhny alapvet vltozs. Az ellensg puszttsnak feszkzv a gyalogsglfegyvereinek s a tzrsg lvegeinek sszpontostott tze vlt. Ez egyrszt tovbb erstette a harc sszfegyvernemi jellegt, msrszt kiknyszerttette a csatrlnc harcrend kialaktst. Az tkzet kintte a harcszat kereteit, hiszen a vd felet egyetlen rohammal mr nem lehetett megsemmisteni, mert eri kivonsa utn htsbb terepszakaszon kpes volt a vdelmet jjszervezni, ezzel a tmadt jabb tkzetre knyszerttette, teht a hadmveleti mlysg fogalma kezdett kibontakozni. A hadtest, mint nll ktelk mr kevsnek bizonyult a meg nvekedett mlysg feladatok vgrehajtsra, ezrt magasabb szint ktelket kellett ltrehozni. Ez a seregtest az un. tbori hadsereg lett, mely a szzad vgre ltalnosan elterjedt.

     
Pontosid
     
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
     
Ltogatk szma
Induls: 2006-12-19
     
Linkek

www.bunker.gportal.hu

www.zmne.hu

 

     
zenetrgzit
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
     

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.